Talán többen is emlékeznek Kedves Önök közül a Repülő Cirkusz azon fejezetére, amikor Michael Palin volt az az ember, akinek magnó volt az orrában. Az öreg mesternek most kihívója akadt - egyenesen Japánból!
A közelmúltban még a hoax feliratú köcsögbe dobáltuk azokat a híreket, miszerint leleményesnél furfangosabb - brit vagy japán vagy mindkettő - fejlesztők arcra kapcsolható távirányítót készítettek iPodokhoz.
Aztán megérkezett Daito Manabe első videója… A japán zeneszerző, média-artista arcán már egy egész zenekar elfér.
Cáfolni lehet, tagadni nem: a káromkodás a személyközi kommunikáció szerves része. Olykor költői magasságokba emelkedő szófordulataival a magyar nyelv minden bizonnyal globális piacvezető pozíciót követelhetne magának a szitkozódás terén.
Az alábbi három példa ékes bizonyítékát szolgáltatja annak a ténynek, hogy - szeretjük vagy sem - a durva beszédet alkalmazók leleményessége nem ismer határokat.
(Kötelességünk kitenni a képernyő valamely sarkába a SZÓKIMONDÓ, DURVA SZÖVEG megjelölést. Az alább elhangzó szövegek nem egyeznek a szerkesztőség álláspontjával, minden, a valósággal való egyezés kizárólag a véletlen műve, mindenfajta, kisebbséget, vallási érzületet sértő megnyilvánulástól határozottan elzárkózunk…) (Ha valaki mégis kimondja, az magára vessen! Én szóltam…)
Az alábbi példa egy részlet a nyers valóságból. (Kép nélkül)
Aztán van, aki színházat csinál belőle. Mint tudjuk, az egész világ…
És végül egy szösszenet a művészet ködös, definiálhatatlan magaslataiból.
Nem csalás, nem ámítás: áprilistól vetítik a világ első 3D-s technológiával forgatott pornófilmjét. Nyilván a globális ingerküszöb még nem érte el a kritikus pontot, úgyhogy a multiplexes bemutatókra még biztos várni kell.
Mint Rozi a moziban...
Egy Hong Kong-i produkciós cég 4 millió dolláros (!) költségvetéssel, kínai nyelven forgatta le a Szex és Zen című filmet. (Érdemes gyorsan előhúzni a számológépet: 2006-ban a Magyar Mozgókép Közalapítvány játékfilmek gyártására meghirdetett normatív támogatásainak keretösszege 600 millió forint volt!)
Az erősen korhatáros alkotás három dimenziós képeinek elkészítésében az a szintén Hong Kong-i animációs stúdió működik közre, amelynek munkáját dícsérik többek között a Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas) speciális effektjei is.
A Szex és Zen alkotói a világtörténelem eddigi legvalósághűbb közeli felvételeit ígérik. A film producere a Sunday Morning Postnak azt mondta, hogy a nézők úgy érezhetik majd magukat, mintha az ágy szélén ülnének… Stephen Shiu lelkendezve azt is hozzátette, hogy a filmben rengeteg közeli kép lesz!
Közel 1,5 milliárdan ünnepelték tegnap este az újévet a világ távoli, pontosabban távol-keleti pontjain. A tradicionális kínai naptár szerint január 25-én véget ért a Patkány éve. Most a Bivaly időszaka következik - egészen 2010. február 14-ig.
Boldog újévet, holdat, napot!
A kínai kalendárium egyaránt épít a hold és a nap ciklusaira is. Bár a legtöbb távol-keleti országban ismert és alkalmazott időszámítási szisztémáról van szó, a neve mégis azért “kínai”, mert mint annyi mindent, ezt is a kínaiak találták ki. Kínában egyébként a tradicionális naptár mellett alkalmazzák a nyugati világban egynek és sérthetetlennek képzelt Gergely-naptárat is. Rendeltetését tekintve ez Kínában másra nemigen jó, mint megbeszélni a randevúkat és az üzleti ebédeket. A nagyobb eseményeket azonban már a régi, jól bevált - egyes helyi elméletek szerint - ötezer éves múlttal rendelkező naptárat használják. Tegyük hozzá, a modern kutatások ebből az ötezer évből legkevesebb 3,5 ezret tárgyi bizonyítékokkal is igazolni tudnak.
Kínában a két fajta időszámítás viszonyát ugyanakkor meglehetős komolysággal kezelik: a hagyományos naptár a Jin, a Gergely-naptár pedig a Jang előnevet kapta. Ez utóbbi naptárat egyébként 1912. január 1-je óta használják az ázsiai országban.
A Jin-naptár - szemben a Jang napközpontúságával - a holdfázisokat tekinti az idő rendszerezésének alapjául. A hold-hónapok minden újhold idején éjfélkor kezdődnek. Csak tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kínai naptárban egyébként a napokat nem éjféltől, hanem éjjel 11 órától számítják…
A zenész már az ausztrál The Birthday Party nevű zenekarban is Nick Cave társa volt, akivel aztán 1983-ban megalakították a The Bad Seedst. Hozzájuk csatlakozott Blixa Bargeld, az Einstürzende Neubauten tagja, aki kerek két évtized után 2003-ban jelentette be, hogy nem folytatja tovább a zenekarban. Azzal, hogy Harvey elhagyja a Bad Seedst, már csak egyetlen valódi veterán marad a csapatban: a svájci származású Thomas Wydler dobos, aki 1985 óta játszik Nick Cave-vel.
Mick Harvey kiszáll
Mick Harvey egy rövid közleményben tudatta, hogy a számos szakmai ok mellett személyes körülmények is közrejátszottak döntésében. A gitáron, basszusgitáron, zongorán és dobon is egyaránt játszó zenész úgy véli, 25 év után egy olyan periódusban válnak el útjaik a Bad Seedszel, amikor a zenekar pályájának újabb csúcsán van, jó “egészségügyi” állapotban és nagyszerű kilátásokkal. Harvey egy ausztrál turnéval búcsúzott a zenekartól, amelyet az All Tomorrow’s Partieszal rendezett több közös buli tett számára még emlékezetesebbé.
Amikor a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, nem árt elgondolkodni azon, hogy ki mit vinne magával a Lakatlan Szigetre. A cél közös: a válság minél élvezetesebb átvészelése. Barátaim, szavazzunk!
Az év végéig mindenki elküldheti hasznosabbnál praktikusabb ötleteit, mit érdemes magunkkal vinnünk az emigrációba, és mit nem!
Fény és árnyék
A szavazásra bocsátott legszükségesebb eszközök, tárgyak, javak, ingó és ingatlanságok folyamatosan frissülnek, szilveszterkor pedig megkapjuk a közös végeredményt.
A kommentek alapján a szavazás hetente frissül!
Nyolc hónapnyi, olykor már-már reménytelennek tűnő várakozás után holnap este rögtön két szezonindító epizóddal folytatódik minden idők sorozata!
Már csak egyet kell aludni
Az alkotók és az ABC tévétársaság kifinomult dramaturgiai érzékéről tanúskodik, hogy a Lost új epizódjait - pontosabban a szezonkezdés apropóján sugárzott clip show-val együtt összesen háromórányi Lost-masszát - az USA új elnöke beiktatásának másnapján tűzik műsorra.
Az ABC elnöke korábban már jelezte, hogy a sorozat a 2009-2010-es évaddal véget ér. Stephen McPherson - érzékeltetve egyben azt az elitista önteltséget is, amely minden további magyarázat nélkül is érhető válik annak, aki megismer néhány részletet a széria folyatatásából - azt ígérte, hogy a Lost két év múlva esedékes záróepizódja rendkívül váratlan és megdöbbentő lesz. Addig szerencsénkre még hátravan pontosan 34, legszebb reményeink szerint rendkívül váratlan, megdöbbentő fordulatokban bővelkedő epizód…
Mi sem természetesebb annál, minthogy a világban számtalan teória és elmélet jár szájról szájra a rajongók között a sorozat eddig sokszor akár értelmetlennek is nevezhető eseményeiről. Az azonban már nem annyira természetes, hogy maguk a szereplők - legalábbis ők ezt állítják - sem sejtik, mivel magyarázzák majd meg a rejtélyes események tömkelegét az alkotók. (A legnépszerűbb, valamint a legérdekesebb elméletekről a továbbiakban ezen az oldalon a megfelelő címke mögött lehet olvasni.)
Egy percnyi üres, néma bekezdéssel kell megemlékeznünk azokról a hátrányos helyzetű honfitársainkról, akik elhitték, hogy az RTL Klub és az AXN jelenti az audiovizuális szórakozás magyarországi horizontját…
Alex Wissner-Gross amerikai fizikus szerint két keresés a Google-lel és a felhasználó máris mintegy 14 grammnyi széndioxid-kibocsátás gazdája - ez pedig nagyjából megfelel egy teafőzésnek, ha elektromos vízmelegítővel forraljuk a vizet.
A Google vitatja a számokat: az internetes cég szerint egy tipikus keresési folyamat mindössze 0,2 grammos kibocsátással jár. Az amerikai Gartner piackutató intézet egyik újabb tanulmányában azt állapította meg, hogy a globális kibocsátás mintegy 2 százalékáért az infokommunikációs ipar tehető felelőssé.
A harvardi egyetem fizikusa szerint a kibocsátás hátterében a felhasználói számítógépek, valamint a Google által világszerte üzemeltetett nagy adatbankok által felvett energia áll.
Wissner-Gross ugyanakkor leszögezte, hogy a Google cseppet sem rosszabb, mint bármely másik adatközpont-üzemeltető, ugyanis, ha egy kereső igazán gyors és pontos találatokat akar adni, akkor ahhoz többletenergiára van szükség.
A Google erre konkrét számokkal válaszolt Wissner-Gross állításaira. A keresőmamut szerint egy tipikus keresés során 0,2 másodpercen belül megjelenik a válasz a felhasználó számítógépén. Ez annyit jelent, hogy a keresett információ alig néhány ezredmásodpercet töltött a szervereken. Egy keresés átlagosan 0,0003 kWh áramot “fogyaszt”, ez pedig 0,2 g széndioxid-kibocsátásnak felel meg. A Google közleményében leszögezte, hogy komoly erőket összpontosított az energiahatékonyság növelésére, további céljuk pedig, hogy a társaság energiaszükségletét megújuló, tiszta forrásokból fedezze.
A Google 2007-ben a Climate Savers Computing Initiative alapítói között volt. A non-profit kezdeményezés tagjai 2010-ig a számítógépek energiafogyasztását mintegy felére kívánják csökkenteni, amely évente 54 millió tonna széndioxidtól menti meg a Földet.
“Csak az számít, ha bennem marad
Ha felismerem önmagamat
Nem az a jó, ami pótlék
Nem az a jó, ami pótlék”
(ljkw)
Menekülni tudni kell. És persze azért az sem árt, ha van hova. A texasi siralomház fegyencei számára viszonylag korlátozott számban állnak rendelkezésre lehetőségek. Persze próbálkozni, azt lehet…
Nemrégiben egy texasi elítéltre az ügyeletes fegyőr talált rá: a cellájában feküdt a földön véres arccal. A férfi - aki a halálos ítéletet hirdető pere előtt már korábban kivette egyik szemgolyóját, hogy kételyeket ébresszen bíráiban beszámíthatóságát illetően - az őrnek bevallotta, hogy kivette megmaradt szemgolyóját, de ez alkalommal meg is ette azt. Az elítélt ügyvédje az eset után elégedettségének adott hangot, mondván, védence végre megkaphatja a pszichiátriai kezelést, amelyet már az első tárgyalási napon is kérvényeztek, de a bíróság elutasította azt.
Mondom, menekülni tudni kell.
Hogy beleélhessük magunkat a történet szereplőinek helyébe - legyen szó bíróról, ügyvédről vagy elítéltről -, tekintsünk meg egy rövid szemléltető-oktató filmet! Akármennyire is fog fájni…
Jó régi a post, gondolom azóta rájöttél, hogy elég összetett zenei pályával...
A Google vitatja a számokat: az internetes cég szerint egy tipikus keresési folyamat mindössze 0,2 grammos kibocsátással jár. Az amerikai Gartner piackutató intézet egyik újabb tanulmányában azt állapította meg, hogy a globális kibocsátás mintegy 2 százalékáért az infokommunikációs ipar tehető felelőssé.
